Aki ismer az tudja, hogy nem szoktam ilyeneket írni, de mostanában ilyen a hangulatom, így most random ilyen lett.
" Csak állok ebben a hülye aluljáróban és bámulom a falon lévő grafitiket, amik csak arról szólnak, hogy ki mekkora kurva, vagy éppen arról, hogy melyik hülye zenestílust követik. Egy pillanatra elhúzom a szám, de aztán csak felsóhajtok. Nekik még lehet tökéletes életük, de nekem? Ugyan. Még kiélhetik magukat a családjukkal, lehet boldog kapcsolatuk és sok-sok barátaik. Azthiszem én feladtam. A családom szerintem még azt sem tudja, hogy élek-e vagy már meghaltam. Fogalmam sincs mit tettem ellenük, de ha hívom őket, vagy nem veszik fel, de lehet már számot is váltottak. Születésnapomkor még annyit sem kaptam tőlük sehol, hog y menj arrébb. Barátaim már régóta nincsenek, még a munkahelyemen sem. Aki "volt" mind elfordult őlem és még annyira sem keresnek, hogy mi a helyzet vagy, hogy hogy vagyok, semmi. Szerelem? Csak átbasznak vagy éppen jó vagyok egy-két numerára és kész. Persze én hülye meg bedőlök annak, hogy mennyire szeretnek, na persze... Vajon ha levetném magam a metró alá ki venné észre, hogy eltüntem? Vajon mit követhettem el ellenük, hogy ezt kapom? Azthiszem választ már úgysem kapok. Sóhajtva indulok el a patka felé, majd behunyom a szemem és elképzelem, hogy repülök."
Byebye~
Ichigo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése