Hát a "mandulagyulladásom" mint kiderült nem mandula gyulladás volt, hanem nyirokcsomó gyulladás, amivel beküldtek a kistarcsai korházba. Ott megvizsgált a dokibácsi és azt mondta nem talált rajta tájogot, így csak azért fekszek be, mert pótolják az étel és ital hiányt, na meg kaptam fájdalom csilapítót is ami azért nagyon sokat hatott szerencsére. Viszont másnap a főfőorvoska elküldött nyaki ultrahangra és mellkasröntgenre ( de persze előtte jól meg szadizott mindenki T_T) ami által kiderült, hogy mégis van tájogom, amivel meg kell műteni. Persze ott is nyomkodták a nyakam ami bazira fájt és a nyirokcsomóm nagyobb volt mint 3 cm-er. Meg kellett várni anyát, hogy aláírja a papírokat ( mivel jég nem vagyok 18 ) aztán meg kaptam azt a kábító szurit a seggembe T_T de előtte vettek vért vagy hat ilyen üvegcsével, ami megint csak nagyon szar mert félek a tűtől. Begurítottak a műtőbe, aztán háromnegyed óra múlva már keltettek is fel az altatásból, ami megint csak nagyon rossz volt, mert k*vára viszketett az orrom meg a szemem, na meg a torkomban éreztem azt a szar fertőtlenítős ízt ugye a cső miatt, amin lélegeztettek. Aki bevitt a műtőbe csávóka fain volt, mert kértem tőle olyan orvosi maszkot és kaptam is 3-mat! Onnantól kezdve elég sokszor jött be hozzám dumálni és tö jó haverok lettünk. *-* A műtét utáni nap anyu behozta nekem Nekot, aki behozta a laptopját és azon néztünk doramát, plusz kaptam tőle 2 könyvet 4 giga zenét, vett nekem mondót meg csokit. De amikor megláttam tökre leszartam mindenkit inkább a nyakába vetettem magam. Kösz Nekochii~ *-*♥ Persze a nővérek nagy része nagyon fain volt így kaptak sok csokit meg kávét anyutól. A dokim is aranyos volt, bár ő is sokszor meg szadizott, amikor a gumicsíkot húzta ki a nyakamból. T_T (nagyon fájt... -.-") Na mindegy... a korházban megismerkedtem egy lánnyal, akivel egy szobába voltam és tök jól elvoltunk. Persze anyáék minden nap bent voltak nálam és hoztak sok finomságot! *-* Magdival utolsó éjszaka tök jól elvoltunk, de hoztak be egy nénit, aki egész este horkolt és nem tudtunk tőle aludni... már azt terveztük, hogy kihúzzuk a folyosóra vagy nem tom, de nagyon idegesítő volt....-.- Így az utolsó éjszakámnak lőttek. De itthon hál' Istennek nagyon jó volt és alig vártam, hogy beszélhessek mindenkivel. *-* Hát úgy nagyából ennyi a sztori és 16-án megyek varratszedésre, úgyhogy megint lesz egy szép hegem, csak most a nyakamon. ;)
